Az EU és az emberi jogok © EU
Az Európai Unió az emberi jogokat egyetemes és oszthatatlan jogoknak tekinti. Határain belül éppúgy fellép érvényesülésük és védelmük érdekében, mint az Unión kívüli országokkal fennálló kapcsolataiban.
Az Európai Unió a legalapvetőbb értékek közé sorolja az emberi jogokat, a demokráciát és a jogállamiságot. Az Unió alapító szerződésében is benne foglaltatnak, majd szerepük megerősödött 2000-ben, az Európai Unió Alapjogi Chartájának elfogadásakor, és még tovább erősödött, amikor a Charta a Lisszaboni Szerződés 2009-es hatálybalépésével jogilag kötelező erejűvé vált.
Az Unióhoz csatlakozni kívánó országoknak tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat. Az Unió harmadik országokkal kötött valamennyi kereskedelmi és együttműködési megállapodása záradékot tartalmaz, mely kimondja, hogy az emberi jogok tisztelete a két fél kapcsolatrendszerének nélkülözhetetlen eleme.
Az Unió emberi jogokkal kapcsolatos politikájának középpontjában a polgári, gazdasági, társadalmi és kulturális jogok állnak. Ugyanakkor támogatni kívánja a nők és a gyermekek, a kisebbségek, valamint a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek jogait is.
A demokrácia és az emberi jogok európai eszköze a 2007 és 2013 közötti időszakban 1,1 milliárd eurós költségvetésből gazdálkodik, és civilszervezetek támogatásával foglalkozik. Nevezetesen az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdítását, valamint a halálbüntetés eltörlését, a kínzás elleni küzdelmet, továbbá a rasszizmus és a kirekesztés egyéb formái ellen vívott harcot segíti elő.